Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Az energiatermelés szerepe az üvegházhatásban

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) ötödik értékelő jelentése szerint a globális felmelegedésért nagy valószínűséggel az elmúlt ötven év emberi tevékenysége felelős, különös tekintettel a fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) égetésére, az erdőirtásra és a mezőgazdaságra.

Az alábbi ábra azt mutatja be, hogyan alakult az üvegházhatású gázok kibocsátása a 28 uniós tagállamban kibocsátó ágazatok szerint 2015-ben. A kibocsátás 78%-áért volt felelős az energiaszektor, amelynek nagyjából harmadát teszi ki a közlekedés. A mezőgazdaság 10,1%-át adja az uniós kibocsátásnak, az ipari termelés 8,7%-ot, a hulladékkezelés pedig 3,7%-ot.

Az IPCC jelentésében foglaltakat erősíti meg egy másik nemzetközi szervezet is: a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency: IEA) 2019-ben publikálta az energetikai területen dolgozó szakemberek „bibliáját", a globális energetikai ipar előrejelzéseit tartalmazó World Energy Outlook 2019 című kiadványt.

A kiadvány egyértelműen fogalmaz: a globális villamosenergia-termelés a 2018. évi közel 26 600 TWh (1 Terawattóra = egymilliárd kilowattóra) értékről 2040-re mintegy 38 700 TWh-ra növekedhet. Ez óriási növekedés, amely egyértelműen azt jelzi, hogy a fejlett és a fejlődő országoknak is egyre több villamos energiára van szüksége.

Tudtad?
1 TWh villamos energia hatalmas mennyiség, hiszen ennek felhasználásával például egy magyarországi átlagos háztartási fogyasztót 450 000 évig lehetne ellátni árammal.

A mennyiségek megértéséhez érdemes megjegyezni, hogy 2019-ben hazánk éves villamosenergia-fogyasztása közel 45,7 TWh volt. Tehát a zöld forgatókönyv szerinti 2040-re vonatkozó globális 38 700 TWh-s termelési érték Magyarország közel 850 évnyi áramfogyasztásának felel meg.