Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Az üvegházhatás

Mi az üvegházhatás?

A Föld hőmérsékletét a Napból érkező és a Föld felszínéről a világűrbe távozó sugárzási energia egyensúlya határozza meg. A Földre a Napból az energia zömmel a fény tartományába eső elektromágneses sugárzás formájában érkezik, amelynek nagy részét a Föld légköre átengedi. Ezek a rövidhullámú sugarak eljutnak a felszínre, és ott elnyelődnek. Az elnyelt energia egy része visszaverődik a világűrbe, már nem fény- hanem hosszúhullámú hőenergia formájában, másik részét az üvegházhatású gázok elnyelik, és vissza is sugározzák őket a felszín felé. Úgy viselkednek, mint az üvegfal az üvegházban: nem engedik ki a hőt, bent tartják a meleget. Ezt nevezzük üvegházhatásnak.

Minél nagyobb ezeknek a gázoknak a mennyisége a légkörben, annál hosszabb ideig melegítik a napsugarak a Földet, vagyis annál magasabb lesz a hőmérséklet.

Tudtad?
Az üvegházhatás természetes folyamat, amely nélkül a Föld hőmérséklete több mint 30oC-kal lenne alacsonyabb. A túlzott mértékű felmelegedést az egyensúly felbomlása okozza.

Milyen gázok okoznak üvegházhatást?

A legfőbb természetes üvegházhatású gázok a vízgőz (H2O), a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), és az ózon (O3). Ezeken kívül a szintetikus üvegházhatású gázok, mint a például a fluorozott szénhidrogének.

Az üvegházhatású gázok különböző mértékben járul hozzá a felmelegedéshez molekuláris tulajdonságaitól és légköri tartózkodási idejétől függően. Például a vízgőz tartózkodási ideje a légkörben nagyon rövid, körülbelül 10 nap, ezzel szemben a többi gáz tartózkodási ideje 2-200 év is lehet. 1 kg metán 25-ször, 1 kg dinitrogén-oxid pedig 298-szor nagyobb felmelegedést okoz a klímában, mint 1 kg szén-dioxid.

Tudtad?
A szén-dioxid üvegházhatása kisebb, mint például a metáné, mégis egymaga 63 %-ban felelős a globális felmelegedésért. Egyszerűen azért, mert irtózatos mennyiségben bocsátja ki az emberiség a fosszilis energiahordozók elégetésével.

Honnan kerülnek a légkörbe az üvegházhatású gázok?

Az üvegházhatású gázok mennyiségét növeli a fosszilis eredetű (szén, kőolaj, földgáz) energiahordozók elégetése, az ipari termelés, az erdők kiirtása, az állattenyésztés és a nitrogén tartalmú műtrágyák használata. 

Az áram- és hőtermeléshez óriási mennyiségben égetnek el szenet, természetes gázokat és kőolajat és a közlekedésben is a járművek meghajtása túlnyomó részt még mindig fosszilis eredetű.