Elkészült a 2023. őszi Eurobarométer felmérés
- 2023. december 7. 14:14
- Forrás: Európai Parlament
- Szerző: Lucz Bianka
A felmérés alapján fontos az uniós tagság és nőtt a választások iránti érdeklődés.
Az Európai Parlament közzétett „Parlaméter 2023” felmérése szerint a polgárok továbbra is támogatják az EU-t, és nagyobb érdeklődést mutatnak a közelgő európai választások iránt.
- Az uniós polgárok 72 százaléka szerint országuk részesült az EU tagság előnyeiből, és 70 százalékuk szerint az EU cselekvései hatással vannak a mindennapi életükre.
- Az uniós polgárok több mint a fele (57 százalék) már most érdeklődik a 2024. június 6-9 közötti európai választások iránt.
- A döntéshozatali prioritások a polgárok szerint a szegénység elleni küzdelem (36 százalék), a közegészségügy (34 százalék), a klímaváltozás, és a gazdaság támogatása (mindkettő 29 százalék).
1. Tízből több mint 7 polgár szerint országa számára előnyös az EU tagság. A válaszadók a főbb okok közé sorolták az EU hozzájárulását a béke fenntartásához és a biztonság megerősítéséhez (34 százalék), és az uniós országok közötti jobb együttműködést (34 százalék) is. Hasonlóképp, az EU-ról alkotott kép 2023 márciusa óta stabil: az uniós polgárok 45 százalékának pozitív, 38 százalékának semleges, 16 százalékának pedig negatív képe van az Unióról.
A magyar válaszadók 73 százaléka szerint előnyös az ország uniós tagsága, 40 százalék nevezte meg az új munkahelyek teremtését legnagyobb előnyként, 34 százalék szerint a gazdasági növekedés, és 29 százalék szerint az életszínvonal emelkedése a főbb okok. Az EU-ról a magyarok 41 százalékának pozitív (2023 márciusához képest 2 százalékpontos csökkenés), 47 százalékának semleges (3 százalékpontos növekedés), 12 százalékának pedig negatív (1 százalékpontos csökkenés) a képe.
2. Az uniós polgárok 70 százaléka szerint az Unió tevékenysége hatással van mindennapi életükre. Az uniós polgárok több mint egyharmada a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet (36 százalék), valamint a közegészségügyet (34 százalék) tartja az Európai Parlament számára kiemelten kezelendő témának. A klímaváltozás elleni fellépés, valamint a gazdaság támogatása és az új munkahelyek teremtése (mindkettő 29 százalék) szorosan követi ezeket a témákat, míg a jelenleg kilencedik helyen álló migráció és menekültügy (18 százalék) 7 százalékpontos növekedést mutat tavaly tavasz óta.
A magyarok 76 százaléka gondolja, hogy az EU tevékenysége közvetlen hatással van az életére. A közegészségügy (41%), az új munkahelyek teremtése valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme (31%-31%) és a társadalmi kirekesztés és szegénység elleni küzdelem (30%) azok a területek a magyarok szerint, amelyeket az Európai Parlamentnek kiemelten kellene kezelnie. A migráció és a menekültügy kezelése a magyarok 17 százaléka szerint kezelendő kiemelten.
3. Ahogyan a szakpolitikai prioritások is tükrözik, a társadalmi-gazdasági nehézségek még mindig sok európait érintenek, habár a mutatók az elmúlt hat hónap során némileg javultak. A válaszadók 73 százaléka (6 százalékponttal alacsonyabb, mint 2023 tavaszán) úgy véli, hogy életszínvonala a következő egy évben csökkenni fog. Az európaiak több mint egyharmadának (37 százalék) alkalmanként vagy a legtöbb esetben nehézséget okoz a számlák kifizetése.
A magyarok esetében 80 százalék gondolja úgy, hogy életszínvonala a következő évben csökkenni fog (ugyanakkor ez az arány 7 százalékponttal kisebb, mint márciusban), míg 25 százalék azok aránya, akiknek gondot okoz a számlák kifizetése (szemben az európai 37 százalékos átlaggal).
4. A 2024-es európai választások közeledtével az európaiak többsége (53 százalék) azt szeretné, ha az EP fontosabb szerepet játszana; ez a többségi vélemény 21 tagállamban. Az európaiak többsége (57 százalék) érdeklődik a közelgő európai parlamenti választások iránt, ami 2023 tavaszával közel megegyező adat (egy százalékpontos növekedés), de 6 százalékponttal magasabb, mint a legutóbbi európai választásokat megelőző hasonló időpontban, 2018 őszén. 68 százalék tartja valószínűnek, hogy szavazna, ha az európai választások egy héten belül lennének, ami 9 százalékponttal magasabb, mint 2018 őszén.
A magyarok 51 százaléka látná szívesen, ha az EP szerepe növekedne; 63 százalékuk (tehát az uniós átlagot jóval meghaladó hányaduk) érdeklődik a közelgő uniós választások iránt, és ez az arány a 2018. szeptemberi méréssel összevetve jelentősen, mintegy 8 százalékponttal magasabb.
Amennyiben 1 hét múlva lennének az európai választások, úgy a magyarok 67 százaléka szavazna valószínűleg; ez az adat nem változott a 2023. márciusihoz képest. A magyarok 43 százaléka tudja (év, hónap), hogy mikor lesznek az európai választások, míg az uniós átlag 28 százalék.
„Ez az Eurobarométer megmutatja, hogy Európa számít. Ebben a nehéz geopolitikai és társadalmi-gazdasági helyzetben a polgárok bízhatnak abban, hogy az Európai Unió megtalálja a megoldásokat. Az európaiak túlnyomó többsége úgy véli, hogy az uniós intézkedések pozitív hatással voltak mindennapi életükre. A demokrácia azonban soha nem tekinthető magától értetődőnek. Meg kell védenünk és meg kell őriznünk azáltal, hogy leadjuk szavazatunkat. Minden szavazat számít a közelgő európai választásokon”, mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.