Weboldalunk a használat elősegítése és a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket, "cookie"-kat használ.
További információkat Adatkezelési nyilatkozatunkban talál.

Kiértékelő Kamara Oktatás, képzés

Vágyak és a realitás- Nehézségek a pályaválasztásban ONLINE

November 22-én a pályaválasztással kapcsolatos ismeretek kitűnő, országos hírű szakértője, Tari Annamária pszichoanalitikus tartott online előadást Vágyak és a realitás - Nehézségek a pályaválasztásban címmel. 

Az előadás során kiderült, milyen nehéz is az online szocializálódott generációnak egy váratlan és gondolkodásra késztető kérdésre válaszolnia: Mi szeretnél lenni? 

A tartalmas és színes előadást több mint hatvan - többségében általános iskolai pedagógus - hallgatta végig. 

Bővebben

A mesterséges intelligencia a vállalkozások szolgálatában - ONLINE

  • ONLINE

November 11-én Herbály Istvánt, a pécsi RG-NET Kft ügyvezetője, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakértője tartott online előadást a mesterséges intelligencia vállalkozói célú használatáról.

A mesterséges intelligencia fogalma a hétköznapi ember számára megfoghatatlan, talán egy kicsit ijesztő is lehet. 

Az előadó ezekről a tévhitekről rántotta le a leplet és megmutatta, hogy mire is használhatják a vállalkozások a mesterséges intelligenciát a mindennapok gyakorlati problémáinak megoldásában. 

Herbály István cikke a témával kapcsolatban:

Mint sok más esetben, a marketing itt is tévútra visz: nem minden mesterséges intelligencia, amit annak reklámoznak. Persze ebben az informatikai cégek is partnerek, ők is szeretik a tevékenységüket, a felhasznált technológiákat túlmisztifikálni.
Cikkünk célja a fogalmak tisztázása, és annak feltárása, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát felhasználni a mindennapok gyakorlati problémáinak megoldásában.

Ahogy a neve is utal rá, itt egy mesterséges dologról beszélünk, tehát nem valódi intelligenciáról van szó, hanem annak az imitálásáról, művi utánzásáról. Megpróbálunk olyan rendszereket fejleszteni, melyek hasonlóan viselkednek, ahogy azt az emberi intelligenciától várnánk. Egy olyan programozási módszert használunk, ahol nem kódokat írunk, hanem azt tanítjuk meg a gépnek, hogy milyen bemenetek esetén milyen kimenetet várunk el tőle. Az ehhez tartozó programkódot a gép írja meg helyettünk. Épp ezért nem a programozáson, hanem a megfelelő bemeneti adatok előállításán és egyértelmű kimeneti megfeleltetésén van a hangsúly.

A fentiek figyelembe vételével elég vicces attól tartani, hogy a gépek öntudatra ébrednek, hiszen csak olyan kimeneteket, válaszokat várhatunk tőlük, melyeket előzetesen beprogramoztunk nekik. Az öntudatnak pedig talán pont a kiszámíthatatlanság, az önálló akarat a legfőbb ismertető jele, ami egy ilyen rendszerben értelmezhetetlen.

Ugyan így sci-fi ábránd marad az öntanuló gépek fogalma is.

Persze nehéz a fentieket elfogadni úgy, hogy a médiából mindenhonnan az ömlik felénk, hogy a mesterséges intelligencia mindenhol jelen van, döntéseket hoz, beépül a telefonunkba, a tablet-ünkbe, vezérli a tőzsdét, stb. A valóság az, hogy persze nagyon sok alkalmazás van ami ezt a technológiát használja, de általában annak valamilyen nagyon specializált kis szeletét, célfeladatok megoldására, és messze nem olyan önállósággal, ahogyan azt a cikkek, hírek sugallják.

Cégünk évek óta foglalkozik a mesterséges intelligencia gyakorlati felhasználásával, és igyekszünk a technológiát olyan feladatok megoldására használni, ahol azok megkönnyítik a vállalkozások életét. A Contrall Vision vizuális termék ellenőrző rendszer már négy innovációs díjjal büszkélkedhet. A cél általában az élő munka kiváltása annak érdekében, hogy például egy minőség ellenőrzés mindig objektív legyen, és a korábban monoton feladatot végző munkatársak magasabb hozzáadott értékű munkakörökben dolgozhassanak tovább.

Jó példa a Szobi Szörp, ahol hat ember munkáját tudja kiváltani egy kamera, mely 100ms alatt képes osztályozni egy üveget, ha kell napi 24 órában.

De említhetném a Terrán Tetőcserépgyárat is, ahol kamera ellenőriz minden egyes cserepet (másodpercenként hármat), mielőtt az a raklapra kerülne, annak érdekében, hogy megfelelő minőségű termék kerüljön az ács kezébe a tetőn dolgozva.

Ezek olyan monoton, és az ember számára csak kis hatékonysággal végezhető feladatok, ahol senki sem bánja, ha a gépek elveszik a munkájukat. Hiszen a munkatársak nem az utcára, hanem egy magasabb hozzáadott értéket előállító munkakörbe tudnak kerülni. A banki dolgozók sem kerültek tömegesen az utcára az ATM-ek feltalálásával és elterjedésével, egyszerűen értékesebb munkát tudtak ellátni, mint a pénzjegyek számolása.

A technológia fejlődésének ráadásul nem csak az az előnye, hogy korábban megoldhatatlan feladatok is automatizálhatókká válnak, hanem az is, hogy a megoldások bekerülési költsége csökken, így azok nem csak a nagyvállalatok számára érhetők el, hanem a kkv-k is élvezhetik az előnyeit.

Bővebben

IFood Élelmiszer Klaszter - az inspiráló együttműködés

A Kaposvári székhelyű, de mára a régión is átnyúló lefedettséggel rendelkező Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter működése fordulóponthoz érkezett. A korábbi értékeit megtartva, de megújult stratégiával, menedzsmenttel és új névvel folytatja tovább működését a szervezet. Ezentúl iFood Élelmiszer Klaszter néven működik tovább.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (korábban Kaposvári Egyetem) és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara közös kezdeményezésére jött létre a hiánypótló Dél-Dunántúli Regionális Élelmiszer Innovációs Klaszter 2012-ben, azzal a céllal, hogy összefogja az élelmiszergazdaságban működő vállalkozásokat és szervezeteket.

A Klaszternek jelenleg 33 tagja van, többségük kis- és középvállalkozás. A tagok között pékségek, tejüzem és tejfeldolgozó vállalkozások, higiéniai cégek, oktatási intézmények, innovációs ügynökség, informatikai vállalkozás, húsipari vállalkozások, kamarák, baromfifeldolgozó, borászat, valamint halfeldolgozó vállalkozás is megtalálható. 

"A változtatásnak több oka is van – mondta Szommerné Egyed Linda, a klaszter elnöke –, főként azért döntöttünk így, mert arra törekedtünk, hogy könnyebben megjegyezhető, a mai trendekhez illeszkedő nevet válasszunk, amely nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét. Szempont volt az is, hogy a klaszter iránti érdeklődés a hazai vállalkozások részéről már túlmutat a helyi vagy regionális szinten, ezért nem tartjuk indokoltnak a területi lehatárolást. Természetesen az élelmiszergazdasági fókusz nem változott. 

És hogy mit jelent az „i” a nevünkben? Az inspirációt. A klaszter tagság értékét a tagok szármára egyrészt az a platform adja, ahol egymást inspirálva tudnak bizalmi kapcsolatokat kialakítani, tanulni, fejlődni, valamint az a hazai és nemzetközi klaszter hálózat, aminek a tagság által a részeseivé válhatnak."

Mindkét klaszter számára előnyös együttműködési lehetőségekről tárgyaltak a kaposvári székhelyű iFOOD Élelmiszer Klaszter és az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter képviselői novemberben.

A két szervezet megbeszélése során érintette az élelmiszeripari szereplők számára komoly kihívást és elköteleződést jelentő, új csomagolástechnikai trendeket. A résztvevők megállapították, hogy a szabályozási környezet és a fogyasztók igényei a jövőben egyértelműen a termékek csomagolásának csökkentését, valamint újragondolását teszik szükségessé.

Az iFood Klaszter tagjai főleg olyan élelmiszeripari cégekből állnak, amelyek eddig is stratégiai szempontnak tartották a folyamatos fejlesztést és innovációt. Az Omnipack tagjai pedig ugyanezen elvek mentén működnek a csomagolástechnika területén.

A jövőbeli együttműködés kiterjed a közös érdekérvényesítő tevékenységre, és olyan munka kapcsolatok kialakítására, amely akár pályázati és más projektekben is formát ölthet.
A kapcsolatokelmélyítésének lényeges eleme lesz a közös programok, szakmai tájékoztató rendezvények szervezése, valamint a kommunikációs tevékenység erősítése.

A megállapodás utáni első lépésként novemberben a két klaszter tagjai Kaposváron találkoznak, ahol az érintett cégek szakemberei személyes műhelymunka keretében kezdenek el dolgozni az élelmiszeripari csomagolástechnika legaktuálisabb kihívásain.

Képünkön: Szommerné Egyed Linda, az iFood Klaszter elnöke
és Ugrin András, az Omnipack Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter elnöke. 

Bővebben

Nők a vállalkozásokban

Október 26-án a SKIK Női Vállalkozói Klubjának tagjai találkozójuk keretében a szakmai tapasztalatcsere mellett töklámpást készítettek.

Van egy mondás, mely szerint Ginger Rogers ugyanazokat a lépéseket táncolta végig, mint Fred Astaire, csak tűsarkúban és hátrafelé.  Hasonló a helyzet, ha az ember lánya vállalkozó. A vállalkozói lét már önmagában sem könnyű pálya, pláne, ha  mellette több más fronton is meg kell felelni. A vállalkozást, a családot nem egyszerű összeegyeztetni. Jó, ha van egy olyan közösség, ahol hasonló cipőben járókkal tapasztalatot lehet cserélni, ki lehet beszélni az aktuális témákat, vagy éppen csak kikapcsolódni jó társaságban.

Ilyen közösség a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál működő Női Vállalkozói Klub. A klub 2016. márciusában alakult tizenegynéhány fő részvételével, akik között a fodrásztól, a kereskedőn át a középvállalkozás ügyvezetőjéig nagyon sokféle hölgy található. Az évek során rengeteg közös programot szerveztek, elsősorban speciálisan nőknek szóló előadásokat, tréningeket. De kézműveskedés, kirándulás, városnéző séta is szerepelt már a programban.

A klubtagok valamennyien elfoglalt vállalkozók, így természetesen mindig mindenki nem tud részt venni az eseményeken, de a kapcsolatot folyamatosan tartják egymással és a kamarával. 
A klub nemrég megválasztott új elnöke, Tárkányiné Máli Orsolya
( Markunion Kft. ) célként fogalmazta meg a klub taglétszámának bővítését és további informatív, vonzó programok szervezését.

A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál évek óta hasonlóan aktív klubélet folyik másik három szakmai klubban is:  az Informatikai-, a Minőségügyi-, és a Humán Erőforrás Szakmai Klubban.

Bővebben

Szakmai látogatás a Büttner Kft-nél

Szakmai látogatás a Büttner Kft-nél

A SKIK Minőségügyi Szakmai Klubja és Humán Erőforrás Szakmai Klubja közös szakmai látogatást tett a nagyatádi Büttnert Kft-nél október 19-én.
                             
 A SKIK Minőségügyi Szakmai Klubja és Humán Erőforrás Szakmai Klubja közös szakmai látogatást tett a nagyatádi Büttnert Kft-nél október 19-én.

A vendégeket dr. Büttner Tamás ügyvezető köszöntötte. Ezt követően a résztvevők részletes tájékoztatást kaptak a cég minőségpolitikájáról és emberi erőforrás gazdálkodásáról. Különös hangsúlyt kapott a vállalkozásnál folyó magas színvonalú tanulóképzés, melynek egyik hozadéka a jól kvalifikált szakember-utánpótlás biztosítása.

Az előadások után a klubtagok megtekintették a tanműhelyt, valamint az üzemcsarnokokban folyó munkát.

A látogatás utolsó részében élénk eszmecsere folyt az szakterületeket érintő aktuális témákról.

Bővebben


Vissza az előző oldalra